Naptár

december 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Böjt hátán böjt? :)

2009.01.02. 17:02 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: figula wunderlich gere tamás thummerer bor günzer zoltán legli borkostolas

Elhanyagoltam. Mármint ezt a blogot. Bevallom, indítottam egy másikat egy másik szolgáltatónál, és annak tartalma sokkal inkább a munkámról szól, a vállalkozásomat támogatja, így arra kénytelen voltam több időt szánni.

Ezelőtti bejegyzés címe: Hosszú böjt volt ez... Hát akkor ez a közel egy év milyen hosszú volt? Na, persze, attól még a borkóstolás, mint egyetlen szenvedélyem megmaradt, ám borozáskor nincs ugyebár alkalmam a blog.hu admin felületére írogatni a tapasztalatokat. Így a blog-nemírás ideje alatt jókora kézzel összeírt kupac gyűlt össze nálam, melyeket különböző pincéknél, vincellérházakban és egyéb szőlő/borközeli létesítményekben tartott kóstolókon írogattam össze a tapasztalatokról.

DE MAJD MOSTANTÓL! MEGÚJULT ARCULAT, TÖBB SZERKESZTŐ (ÍRÓ) ÉS AKÁR AZ OLVASÓK IS KÜLDHETNEK NEKÜNK BORÉLMÉNYEKET!

Így a folyamatos olvasnivaló garantált :)

Az eltelt idő alatt voltam megint Villányban, majd az egri borvidéken, jártam Somlóhegyen és balatoni szőlőültetvényeken, stb. Ezeken a helyeken többek között komolyabb (nem csak olyan vásárlás előtti/közbeni) kóstolón bort Figuláéknál, Légliéknél, Gere Tamáséknál, Wunderlichéknél, Günzer Zoltánnál, Thummerer Vili Papáéknál, és néhány egyéb kisebb/nem közkézen forgó nevű pincészetnél.

Ezek közül szemezgetve az olvasók elé tárjuk a legérdemesebb borokat - hiszen ebben a blogban nem fikázunk borokat, itt azokról írunk, melyeket jó szívvel ajánlunk a hozzánk hasonló borlaikusoknak, és amit nem ajánlunk, arról nemes egyszerűséggel nem írunk :)

Így az elkövetkezendőkben a fent említett 4 borvidék általunk kóstolt és ivásra érdemesnek talált nedűit ismertetjük meg olvasóinkkal, majd visszatérünk a rendes kerékvágásunkba és az otthon/vendégségben/étteremben kóstólt borokat vesszük górcső alá...

Hossssszzzzúúúú böjt volt ez...

2008.02.04. 17:26 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: chardonnay konyári chardonnay 2007 balatonlelle nyári bor sárdoné

Nem is tudom mit mondjak. Írjak. Hosszú böjt volt, az tuti. Nem azt mondom, hogy nem volt mit inni, mert éppenséggel lenne mit, január első hete óta tele a bortartó, de nem nyúltam hozzá, kivéve azt az egy palackot, amiről ma írok mindjárt.

Időközben volt szerencsém egy finom argentin vereshez, sajnos a házigazdám nem tudta megmondani, hogy kiféle-miféle volt, bár 1-2 keresetlen sort megérne az is. Jó bor volt, na.

Úgy alakult, hogy amikor bort vettem a számba az idén (talán 3-4 alkalom volt mindössze eleddig), akkor semmi olyannal nem találkoztam, amiről ne írtam volna már itt korábban. Carissimae, Dúzsi Új Rosé, Vylyan Chardonnay... sorolhatnám. De ezt most hagyjuk is, inkább jöjjön, ami miatt újra billentyűt ragadtam:

Konyári Chardonnay 2007 - Balatonlelle

Szeretem az év végét és az új év elejét, mert jönnek a finom, ropogós, zamatos újborok. Fehérek rozék vegyesen. Ilyenkor mindig szívesen válogatok a rendeléseimbe újborokat. Ezzel a tétellel is így voltam.

Nem mintha, nem ittam volna már Konyáriék pincéjéből Chardonnay-t, de mindig kíváncsisággal tölt el, hogy az adott évjáratban mit hoznak ki ugyanabból a fajtából. Bár ilyenkor, első kóstoláskor, mikor még a bor meg se szokta, hogy palackban van, az alap benyomás szinte mindig ugyanaz: friss, szinte ropog, pezseg, könnyed, de azért mégis: valahogy hamar a fejbeszáll, ha az ember nem vigyáz. Biztos a szénsav teszi :)

Konyáriékat nem kell bemutatni a borfogyasztóknak, kellemes boraik vannak, többükről is írtam már itt pár sort.

A sárdonéjuk is mindig hozza a formáját. Mondanám, hogy (ko)nyári bor. Jól behűtve, egy kellemes nyári estén felbecsülhetetlen szolgálatokat tehet a borivóknak. Kellemesen könnyed, gördülékeny, játszik a savaival. Sok-sok citrus és fűféle íz-/illatvilág jellemzi.

Itatja magát, könnyen csúszik, észre se veszed mennyit ittál belőle, míg nem kezdi el "dobálgatni" a fejed - de akkor már meg is csapott kicsit: könnyedén fejbeszáll.

Hát, most ennyi, kellemes iszogatást!

· 1 trackback

Két durva hibát is ejtettem...

2008.01.10. 10:28 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: csajozós bor vylyan montenouvo cuvée 2006 tiffán carissimae cuvée 2005 vylyan chardonnay 2006 mészáros pál cabernet sauvignon 2005

Két durva hibát követtem el kapásból... Bizony. Hosszúra nyúlt téliszünetünk során, a Bakonyban egy kellemes kis vendégházban töltöttünk el 1 hetet néhányan.
Gondosan megterveztük mit vigyünk enni, inni. Kaja persze a lányok dolga, a borlistát mi fiúk állítottuk össze. Annyira belefeledkeztem a pihengetésbe, hogy - bár minden áldott nap - finom borokat iszogattunk, nem jegyzeteltem. Hiába, no, nem vagyok az a kockás-füzetes típus.
Így - bár képben vagyok, hogy mit iszogattunk - csak arról tudok írni, ami kiemelkedő és egyben maradandó élményt nyújtott. A másik hiba, hogy hosszú ideje nem írtam boraimról, és ezért megkoptak a le nem írt emlékek. Talán, ha hamarabb észbekapok, több mindennel tudnék szolgálni, így viszont négy borról tudok most írni.
Úgyhogy - eme rövid bevezető után - ismét itt van néhány borélmény.

 

Tiffán Carissimae Cuvée 2005
Ismert és elismert cuvée Tiffán Ede és Zsolt pincészetéből, Villányból. Ez is valahogy más, mint a többi villányi, nem véletlenül kedvelem a Tiffán borokat...
Szerény véleményem szerint nem annyira a sűrűségre, nehézségre mennek rá, mint a többiek, ezért ki is lógnak a villányiak sorából. Sztem boraik testre viszonylag könnyedebbek, ám tűzesek. Valószínűleg él az a sztereotípia, hogy egy villányi veresnek mélynek, testesnek, lassúfolyásúnak kell lennie. Tiffánéknál viszont ez egy kicsit máshogy van. Szimpatikus, hogy nem marketingezik agyon magukat. A jó bornak ugyebár nem kell a cégér...
Erre a gondolatra akkor ébredtem rá, mikor először kóstoltam Tiffánék kékoportóját. Annyira más volt, mint a többi. Eszembe sem jutott, hogy portugiesert iszok (2005-ös volt amúgy). Tűzes, alkoholos, könnyed, gyümölcsös. Na, de vissza a Carissimae -hoz: a Tiffánéktól eredő
leírás szerint kizárólag a Kopár dűlő termése. Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot fajtákból készült. Nagyon jól eltalált, komplex és és harmonikus cuvée ez. Tűzessége mellett tökéletes páros a 18 hónapig tartó újfahordós érlelés eredményeképpen kialakuló étcsokis/krémes beütés kiegészülve a virgonc gyümölcsösséggel (fekete/erdei/bogyós gyümölcsök - leginkább meggy és feketeszeder).
Komplex, kiegyensúlyozott mestermű, páratlan hosszú utóízzel.
Szeretem.

 

Vylyan Montenouvo Cuvée 2006
Házi kedvencünk legújabb évjárata, mely múlt év végén polcra került a borboltokban. Alap volt tehát, hogy be kell szerezni egyet és tesztelni.
A Montenouvo -tól megszokott, friss gyümölcsös karakter, úgy, mint meggy, málna, halovány feketeszeder, enyhe - a tölgyfahordós érlelésből származó - fűszerességgel. Játékos. Annyira kellemes, iható, jó árú bor. Szerintem kategóriájában best buy.
Összetétele: Cabernet Franc, Merlot és egy kis Zweigelt.
Vylyan -ék így írják le:
"Egy jól ismert házasítás a Vylyan pincéből, a 2006-os évjáratból. Ahogyan a nevében is benne van; olyannak kell lennie, mint egy jó házasságnak. A férj, aki az alapot megteremti, a határozott karakterű Cabernet Franc. A feleség a Merlot, aki melegséget áraszt, mellettük pedig az üdeséget, a fűszereket és a játékosságot adó kis Zweigelt – így együtt megbonthatatlan összhangban."

Nincs még olyan komplex, mint a 2005 -ös Montenouvo, de egy kis palackos érlelés után biztosan jobb lesz - nem mintha nem lenne jó már most is :)

 


Vylyan Chardonnay 2006 
Nnnna, még egy kis Vylyan a fehérek fajtájából. Szeretem a Chardonnay -t, szerintem nagyon elegáns fehérbor.
Nőnemű vendégeinket előszeretettel kínálom különböző pincészetek sárdoné -jával. Mondjuk, a Belga által megénekelt Mátraaljait pofátlanul srácokkal fogyasztottam, nem véletlenül (ha újra veszek, leírom mit gondolok róla, életem egyik legjobb fehér bora volt az, ha nem a legjobb).
Na szóval, Vylyan Chardonnay 2006. Igazán fajtajelleges chardonnay... friss, birsalmás-körtés-réti virágos illatú, fahordós érlelésnek köszönhetően enyhén vaníliás, és talán még egy kicsit szegfűszeges is. De lehet, hogy ezt csak a karácsony-fíling miatt éreztem benne. A készítők weboldalán olvasott leírás miatt jól behűtve bontottuk, nem bántuk meg.
Kellőképpen telt, kellőképpen száraz. Finom. Mint említettem, hölgyeket kötelező chardonnay-val kínálni, kiváltképp' ezzel, mert ez a bor kiválóan alkalmas arra, hogy a könnyedebb borok iránt fogékony hölgyvendégeket elkápráztasd kiváló ízléseddel :)

 

 

Mészáros Pál Cabernet Sauvignon 2005

Azelőtt csak olvastam Mészáros Pál borairól. Egy finom őzpörkölthöz bontttuk ezt a bort. Tanakodtunk, hogy Vesztergombi 2004-es Sauvignon -ja, vagy ez legyen-e az áldozat, és emelett döntöttünk. Megbánni ezt sem bántuk meg: szép tanninja, komplex, egyensúlyban lévő savai Cabernet Sauvignonhoz méltó fanyarkás ízzel párosulnak. Zamatos, meggyes beütésű, kellemes, szép bor.
Méltó párja volt a pörköltnek.


 

Ja, és minden kedves olvasónak BUÉK!

Gere Attila Cabernet Franc Selection 2005

2007.12.20. 10:57 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: gere attila villány cabernet franc vylyan gere attila cabernet franc selection 2005 villányi vörös villányi veress cabernet franc selection gyümölcsös vörös bor csillagvölgy dűlő kisharsányi mediterrán terasz vylyan cabernet sauvignon selection 2003 vylyan pinot noir 2004 ipacs szabó istván villányi cabernet franc

Mint azt a tegnapi Mandolás bejegyzésben is írtam, az első igazi veress, amit kóstoltam annak idején Gere Attila Cabernet Sauvignon -ja volt, de az évjáratot akkor még nem jegyeztem, így ezt nem tudom megosztani... Sebaj, a lényeg, hogy ez volt az a bor, ami miatt borissza lettem és hát egyáltalán nem bántam meg. El se tudom képzelni, hogy mi lenne velem most bor nélkül?! :)

Most itt az alkalom, hogy egy másik Gere-produkcióról írjak. Még a nyáron rendeltem egy palackot a pince Cabernet Franc Selection -jéből, méghozzá a 2005-ös évjáratból.
Számtalan helyen olvastam/hallottam, hogy a villányi borászok a Franc -ra esküsznek, gondoltam jó lenne ennek utánajárni, és tökéletes kísérleti alanynak találtam a Gere Attila-féle válogatást. Nem "hétköznapi" Franc, hanem mint a neve is elárulja, egy szelektált tételekből készített borról van szó.

A különlegessége már a palack külsejében is mutatkozik, hiszen nem a szokványos Gere arculat köszön vissza, hanem egy különlegesebb, Gere Selection - arculat.
Palack & címke itten balra (bocs, nem találtam jobb minőségű, nagyobb képet).

Bontsuk hát ki! Azonnali illatjegyek: erdei és bogyós gyümölcsök. Pohárban kicsit megforgatva szép mélyrubin szín, majd kellemes, komplex villányi veresshez méltó, enyhén fahordós illat.
Szájba véve abszolút mediterrán hatás, könnyen iható, tekintélyes. Kellőképpen érvényesül a fa, számomra pont elegendő, nem túlzó tanninok. Talán még lekváros is. Legalábbis olyan nagymama házi lekvárjának gyümölcsös illata tolul az arcba...
Lenyelve érezni a finoman hangolt savakat, majd tannin, fa, és megint tannin.


A "hivatalosnak tekinthető" leírás szerint (a hátsó címkén legalábbis ez áll): a Csillagvölgy-dűlőben található 43 éves ültetvény válogatott alapanyagából készült bor, mely a cabernet franc és Villány szó szerint gyümölcsöző kapcsolatának újabb bizonyítéka.
2005-ben nem annyira testével, mint inkább eleganciájával kíván hódítani: visszafogott,
de részletgazdag, illatban sok meggyel, szederrel és fűszerrel, ízben karakteres savgerinccel, amelyet szépen ellenpontoz a 16 hónapos, 80%-ban használt, 20%-ban új barik hordós érlelésből származó fásság és a visszaköszönő fűszerek. A Gere Pincészet frissebb, gyümölcsösebb arca, akár hétköznapokra is.

Ismét egy tökéletes, nem túlzó leírás, mert nagyon igaz:
Valóban gyümölcsös, valóban visszafogott fásság, valóban elegáns.

Bevallom, hogy idén október elején Villányban tett 3 napos látogatásom során abszolút ráhangolódtam a gyümölcsösebb veress vonalra, köszönhetően a kisharsányi mediterrán teraszon eltöltött nagyon kellemes szombat délutáni 3 órácskának, amit a Vylyan portfóliójának majdnem teljes végigkóstolásával töltöttünk el. Minden hódolatom Ipacs-Szabó Istváné, mert az a 2004-es Pinot Noir és az a Cabernet Sauvignon Selection 2003-ból a gyümölcsösség magasiskolája.
De, mivel nem egy kategóriában játszik a Franc -nal sem a PN, sem a CS, így nem hasonlítanám össze e bejegyzés tárgyával őket.

Mindenestre, ha valaki rajtam kívül szintén erre a gyümölcsös vonalra esküszik, melegen (na jó, inkább szobahőmérsékleten) ajánlom a Gere Cabernet Franc Selection -t 2005 -ből. Nem fog csalódást okozni.

Klubtagságival 4.400/palack, anélkül pedig 4.800, itten:
http://www.bortarsasag.hu/hu/wine/gere-cabernet-franc-valogatas-2005-villany

Mandolás

2007.12.19. 16:27 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: tokaj oremus oremus mandolás furmint 2003 mandolás karácsonyi bor tokaj oremus

Előre bocsájtom, elfogult vagyok a vörös borok javára. Anno egy Villányi CabSauv volt amitől borissza lettem, GA pincéjéből. Aztán jó darabig viszont inkább a fehéreknek hódoltam, ki tudja miért. Ez idő alatt sikerült olyan borokat megismernem, mint Légli Ottó portfóliója, vagy Figula Misi bácsi borai és a többi, és a többi. A mai napig vásárolok és iszok fehéreket, de a bor színe szerintem veress. Ráadásul - kövezzetek meg érte - megszokásból nem nagyon szoktam Tokaj-hegyaljaiakat venni/inni, ez "legendás borbarátom" reszortja. Jó nekem a sauvblanc, chardonnay, rizling, de azért bele-beleütöm orrocskámat egy-egy jó asszúba, szamorodniba, furmintba is. Bevezetőnek elég is ennyi, térjünk a tárgyra: Ormeus Mandolás Furmint 2003.

Nos hát, kezdjük a külsővel. Elegáns üveg és címke, lágy, előkelő színek. Nem csalódtam, ránézésre is szimpatikus.

Ráadásul gondosan ráaggatva a 2005 -ös Pannon Bormustra Csúcsbor -ának kijáró aranyszínű matrica, bizonyítván, hogy a szakma által is nagyraértékelt nedűt tart a borissza a kezében.

Minta itt balra - ezt keressétek - bár ez éppen egy 2006-os címke, a mandolás pedig 2005-ben nyerte a címet.

Nnnnna, vissza borhoz, a palackhoz, a dugóhoz. A dugó is passzol a megjelenéshez, mondhatni királyi, lehetne akár Royal Oremus is :)

Bontás után kiszabadul az illat a palackból, mint dzsin a lámpából. Még ki sem öntöm, de már érzem... Elsőre tömény, már-már fülledt illatvilág csapja meg az embert: olyan igazi tokaji. Nem az a mézes-édes, mint a nagy asszúknál, de jellegzetes. Továbblépve, kiöntés után gyönyörű aranyos, szalmasárgás színű. Fehér léttére oly' sűrű, mint a vér - na jó, mint egy jó veress :)

Kicsit megforgatva a pohárban, szépen lassan mozdul, sűrűsége, olajossága jól látszik. Poharas mozgatás után beleszagolva tömény vanília illat és a barrique jegyek érvényesülnek. Erőteljes illat, kinek hogy tetszik: szerintem kellemes (ezt várom egy tokajitól), de kifinomultabbak talán tolakodónak is találhatják. A tölgyfahordó nem dominál, csak kiegészít. Nekem bejött, ez a lényeg. Tovább forgatva a pohárban majd újraszagolva gyümölcsös illatok jönnek elő, elsősorban szerintem körte-szerű, bár kissé édesebb - talán barackos - buké is előbújik. Szinte kéri, hogy harapj bele - na jó igyál belőle. Szájba véve kellőképpen száraz és gyümölcsös egyszerre, a vanília-tölgyfahordó-körte trió nagyszerűen jön vissza ízében is. Tokaji léttére minimális a visszamaradt cukor. Lenyelve azonban valami szegfűszeg-szerű utóíz jön elő, ami elképesztően sokáig tart és kellemes - feltéve, hogy szereted a szegfűszeget.

Összefoglalva: nem csodálom, hogy kapott egy Csúcsbor címet... Tényleg különleges, jár neki a megkülönböztetés. Nem csak az ünnepek közeledte miatt, de azt mondom, egy jó karácsonyi halvacsi mellé ideális. Főleg ez a szegfűszeges-karácsonyos lecsengés adja meg a kellő hatást az ünnepi hangulathoz. Mint fehérbor egyébként is nagyon megállja a helyét, de ennél ideálisabb karácsonyi bort tényleg nem tudok most elképzelni.

Hozzáteszem, amit korábban már írtam: a Bortársaságnál potom 2010 Ft-ért lehet hozzájutni palackonként a klubtagságival, de anélkül is mindössze 2190 Ft.

Itt, ni: http://www.bortarsasag.hu/hu/wine/oremus-mandolas-furmint-2003-tokaj

 

KELLEMES KARÁCSONYT VELE!

Újabb rendelés előtt állok

2007.12.07. 10:29 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: vesztergombi bikavér 2004 mayer remete cuvee günzer rosé 2007 légli rosé 2006

Nem csak ezért - hanem mert tényleg fogytán az otthoni készlet -, de minden alkoholistáknak legjobb blogján (http://alkoholista.blog.hu) olvastam, hogy a Bortársaság leárazta az Oremus Mandolás Furmint 2003-as palackozású tételeit :)

Így aztán igyekszem szert tenni rá 1-2 palackkal, hogy írhassak itt róla. No persze, egyebet is veszek, a vásárlólista eddig tartalmazza:

Günzer Zoltán 2007-es rozéját, Mayer Marci bácsi Remete Cuveéjének 2005-ösét (my best-buy villányi veres :)), Légliék 2006-os rozéját, és a Vesztergombi Pince 2004-es szeXárdi Bikavérét....

I'll be back soooon.

Két hetet vártam... (második rész)

2007.12.06. 10:53 | bortudor | Szólj hozzá!

Címkék: bock portugieser rosé 2007 pannonhalmi sauvignon blanc 2006 pannonhalmi pinot noir 2006 dúzsi tamás új rosé 2007

Szóval akkor folytatnám. Újabb 4 palackról írok, mert a 2 hét hallgatás alatt összesen 9 -et próbáltam, de hát az élet borral szebb, mint anélkül :)

Pannonhalmi Sauvignon Blanc 2006: Kóstoltam már korábban is és bejött, de akkor még nem állt szándékomban a tapasztalatokat lejegyezni és megosztani. Most elérkezett az idő. Kezdjük a külsővel, mert érdemes róla hosszabban is szót ejteni: a Pannonhalmi Apátsági Pincészet palackjai a kedvenceim. Egyszerűen szépek, elgánsak, a címkék gyöngyörűek. Kevésbé hozzáértő borkedvelőknek ideális ajándék, mert olyan jól néz ki. Megjelenése véleményem szerint többet magasabb árat sugall, mint amennyibe valóban kerül.

Lépjünk tovább, kezdjük Liptai Zsoltnak a pincészet borászának leírásával : "A szőlőt két dűlőből szedtük, ami két különböző érést eredményezett. A löszös Széldomb-dűlő túlérett, magas cukortartalmú termést adott, míg a Tavaszó agyagos talaja, mélyebb fekvése savgazdagabb, élénkebb gyümölcs betakarítását tette lehetővé. A feldolgozott szőlő cefréjét 48 órán keresztül hűtött tartályban héjon áztattuk, majd a préselt, ülepített mustot hordóban és acéltartályban erjesztettük. A különböző érés, a más-más talajtani adottságok az eltérő technológiával ötvözve rendhagyó bort eredményeztek. Illatában mély, érett egzotikus gyümölcsillatok vonulnak fel. A bor a fajtához képest nagytestű, lassú mozgású a pohárban. Primer ízképleteit fajtajelleges zöld növényi jegyek adják, aminek háttere a szépívű savgerinc. Ezen ív vezeti fel az érett gyümölcsök aromavilágát, mangótól ananászig, mandarinon át, melyek fűszerillatokkal keverednek. Többrétegű komplex bor, egy igazi Sauvignon blanc, túl a technológián..."

Megjegyzem: meglehetősen igaza van. Nehéz bármit hozzáfűzni, mert ez a bor abszolút ilyen. Talán annyival egészíteném ki, hogy nekem elképesztően tetszett a sárgás/szalmás színe. Tipikus SauvBlanc illat jellemzi, jó érzés volt beleütni az orromat. Ízre kifejezetten zamatos (részletek fentebb a hivatalos leírásban), fehér borhoz képest hosszú ízhatás, elegáns. Külsőre-belsőre meggyőzött ismét. Szeretem. Éppen egy fokhagymás/tejfölös pácoláson átesett csirkehúsos fogáshoz sikerült felbontani, nagggyon jó volt együtt, szóval szárnyasokkal érdemes inni.

 

Pannonhalmi Pinot Noir 2006: Maradjunk még egy kicsit az Apátsági Pincészet -nél. Ez volt az első vörös, amit tőlük próbáltam (merlot -juk is van), többek között a korábbi fehér-tapasztalataim miatt. A Pinot Noir -ról is lehet hosszú-hosszú sorokat írogatni, de elég az hozzá, hogy ez a szóban forgó pincészet zászlósbora (közel 3E egy palack a Bortársaságnál).

Amit érdemes tudni róla: sztem jól eltalált, igazi Pinot Noir. Nem kisharsányi ugyan, de nem is vártam el tőle hasonló komplexitást. Bár, assszongyák a hozzáértők, hogy ugye az északi vidékeken jobb a PN, mint délen, de, ha Pannonhalma és Kisharsány viszonyát nézem, azért a délebbi valahogy jobban bejött (na jó, azok 2004-es és 2005-ös évjáratúak voltak, majd ápdételem ezt a bejegyzést, ha kóstoltam Ipacsék 2006-osát is)... Visszatérve Pannonhalmára, ezzel a Vylyanos megjegyzéssel nem leértékelni óhajtom a Liptai-félét, mert szerettem ezt a bort. Kellemesen fűszeres, igazi fajtajelleges, Pinot Noir -hoz méltón harmónikus bor. Friss hatású, gyümölcsös. Illat-íz összhang, nem tudok rosszat mondani/írni róla. A legszebb benne a harmóniája. Azt hozza, amit kell.

 

 

Dúzsi Tamás Új Rosé 2007: Dúzsit nevezik rozékirálynak. Lehet, hogy talán azért, mert így álltam hozzá, nekem kicsit csalódás volt ez a bor. Lehet, hogy túl sokat vártam tőle?! Összehasonlíthatatlan a másik "szegzárdival", ami a Takler pincéből került a boros polcomra.. Félre ne értsen senki, mert nem volt rossz ez, inkább semmi kiugrót nem adott, amit egy rozékirályként emlegetett borász rozéjától elvártam volna. Friss, igazi rozé illat, friss, igazi primőr rozé íz... De ennyi. Se több, se kevesebb. Hagytam egy pohárra valót a palackban, bent a hűtőben, majd 2-3 nappal később elővettem. Az illat és a szénsav kissé elillant, az íz leült. Szóval, ha bontod, akkor idd is meg, ne hagyd állni. Stabil, szégyent nem vallassz vele, ha ínyenckedni akarsz, kínáld vendégeidet Takler félével. Azért majd egyszer megírom a Szegzárdi Óvöröst, hogy kompenzáljam ezt a bejegyzést...

Bock Portugieser Rosé 2007: nem vagyok rozébuzi, de ez a tétel, amiből a 2x5 palackot bontottam, szándékosan egy újbor-csomag volt. Ezért van a sok rozé a bejegyzésekben.

Visszatérve a Bock féle új rozéra: mint neve is elárulja, oportó alapú a buli. Ehhez képest sztem igazán intenzív az illata. Kellemesen gyümölcsös. Ízében viszont inkább savassága jut érvényre. Pezseg. Üde. Érdekes, de ennél még összességében tekintve a Dúzsi is jobb volt :)

Két hetet vártam... (első rész)

2007.12.06. 08:50 | bortudor | 1 komment

Címkék: figula kékfrankos rosé 2007 vesztergombi pinot noir rosé 2007 konyári loliense fehér 2006 heimann cervaes 2004 vesztergombi turul 2005

de senki nem írta meg, hogy mit bontsak, ezért magam döntöttem... Két részletben osztom meg veletek az élményeket.

Szorgosan bontogattam, iszogattam. Most ennek az lett a hátulütője, hogy csak rendkívül röviden írogatom le, hogy mivel mi volt a helyzet - az emlékek már ködbe vesznek, és nem szokásom jegyzetelni kóstolás közben:

Figula Kékfrankos Rosé 2007: Hozza a megszokott formáját. Üde tisztaság, intenzív gyümölcsösség ízű, igazi, könnyen iható rosé. Enyhén savas, de annál zamatosabb utóízzel.

A címke 2006-os.

 

 

Vesztergombi Pinot Noir Rosé 2007: Itthon is egyre inkább divatos a Pinot Noir, bár vörösborban már van pár év "hagyománya" nálunk is (sőt, ha jól emléxem, Ipacs-Szabó Istvánék a 2004-essel nem is akármilyen díjat söpörtek be a Decanter -től). Mivel ennek a rosénak PN az alapja, ez egy egészen halvány színű. Illata - legendás "borbarátomat" idézve - pünkösdi rózsa, bár a szakértők szerint inkább déli gyümölcs... Sztem a pünkösdi rózsa közelebb áll a valósághoz. Alacsony savtartalmú, frissességét a szénsav adja igazán, szinte pezseg és még röfögtet kicsit :)

 

 

 

Konyári Loliense Fehér 2006: Elvileg egyharmad rész Chardonnay, kétharmad rész Sauvignon Blanc, plusz leheletnyi Olaszrizling házasításából készült. Imádtam... Kellőképpen száraz, kellőképpen zamatos fehér. Kissé fanyar, de gyümölcsös íz, élénk savak, és QUALITY! Elegáns, semmiképpen nem kell szégyenkezned, ha ezzel kínálod a vendégeidet. Illata a virágos rété egy kis szénával vegyítve, talán vmi déli gyümölcsre is emlékeztet, de, hogy pontosan mire? passz :(

 

 

 

Heimann Cervaes 2004: Nnnnnyammm! Bevallom szeretem az olyan vöröset, ami könnyed és mégis tartalmas. Ez pont az. Kellőképpen füstös, közepesen testes, nem túl durva tannin, finom ízek, melyben leginkább a meggyes fíling dominál. Legendás borbarátommal viszonylag gyorsan legurítottunk egy palackkal, elégedetten. Sauvignon-buziknak semmiképpen ne kínáld, hiányolni fogják a szájat összeapasztó tannint és a nagy testet, de egy nehéz kaja után könnyű és elegáns levezető lehet. Véleményem szerint kellemes ízével, közepes (vagy inkább könnyed) testével vacsora utáni férfias beszélgetéshez tökéletes.

 

 

 

 

Vesztergombi Turul Cuveé 2005: 

Nnnnna, öcccsém! Ezt egy otthoni magányos estén egymagam végeztem ki. Komoly t
estű, mélyrubin színű CabFranc & Merlot házasítás. Érett, aszalós tanninnal, étcsokis, meggyes illattal. Enyhén füstös/dohányos íz szerintem. Komoly bor, melynek ízét a savak mögé bújtatott gyümölcsössége mellett, leginkább a határozott tanninok adják. Nagy borokat kedvelő vacsoravendégeket kínálhatod vele, komolyabb sültek, esetleg vadak húsából készült főfogás mellé.